AZ ÁTALAKULÓ IZRAEL/PALESZTINA-KONFLIKTUS ÉS A JERUZSÁLEM-KÉRDÉS

TitleAZ ÁTALAKULÓ IZRAEL/PALESZTINA-KONFLIKTUS ÉS A JERUZSÁLEM-KÉRDÉS
Publication TypeTézis / Thesis
Év / Year2006
AuthorsSchweitzer, András
Akadémiai intézmény / Academic DepartmentBudapesti Corvinus Egyetem
Fokozat / DegreePhd
Város / CityBudapest
Kulcsszavak / KeywordsIzrael, Jeruzsàlem, Palesztina
Abstract

Az alábbi dolgozat témája – Jeruzsálem szerepe az Izrael/Palesztin-konfliktusban – a nemzetközi politika egyik időszerű kérdése. Ezen értekezés szerzője a témával 1993- ban kezdett foglalkozni (méghozzá a konfliktus szempontjából is érdekes helyszínen: az 1967 előtt különleges státuszú Scopus-hegyen működő Jeruzsálemi Héber Egyetemen), s azóta nemigen lehetett olyan évet találni, melyre ne lett volna igaz, hogy a közel-keleti térségben (közvetlen témánkat illetően is) drámai változások zajlottak. Mindeme változások azonban (a viszály békés rendezésében bízók számára természetesen sajnálatos módon) nem tették túlhaladottá a konfliktus természetének kutatását, sőt Jeruzsálem státuszának kérdése az elmúlt években egyre aktuálisabb témává vált. A konfliktushoz kapcsolódó események szinte minden nap szerepelnek a különböző hírcsatornák híreiben, miközben a konfliktus megoldásának lehetőségeiről is folyamatosak a diplomáciai tárgyalások. Az, hogy a téma a nemzetközi politikai figyelem kereszttüzében van, egyfelől megkönnyíti a szerző munkáját: a téma fontosságát nem kell bizonygatni, a feldolgozni kívánt eredeti és másodlagos források jelentős része pedig viszonylag könnyen hozzáférhető. Nehézséget is jelent ugyanakkor a szerzőnek, aki kénytelen „mozgó célpontra” lőni. Az 1993 óta lezajlott legfontosabb változások: Izrael és a PFSZ kölcsönösen elismerték egymást, és béketárgyalásokat kezdtek a konfliktus ENSZ BT 242-es határozatán alapuló rendezéséről; ezt követően a megszállt területek nagyvárosaiban (Kelet-Jeruzsálem kivételével) a Palesztin Hatóság vette át a hatalmat; a béketárgyalások végső szakaszában Ehud Barak kormánya immár Jeruzsálem státuszát érintő kompromisszumokat is felajánlott; kitört a második (AlAksza) intifáda; az Arab Liga tagállamai szaúdi kezdeményezésre felajánlották, hogy békét kötnek Izraellel a megszállt területek teljes kiürítéséért és a palesztin menekültek hazatérési jogának biztosításáért cserébe; Izrael biztonsági kerítés/fal építésébe kezdett, melynek nyomvonala Jeruzsálemet is érinti. Lényeges tehát, hogy megjelöljük az időpontot, ameddig a napi események a téma tárgyalásába bekerülnek. Ámbár a dolgozat végső lezárásakor már ismertté vált 9 például az iráni elnök számos Izrael-ellenes kirohanása, továbbá a Hamász választási győzelme, mindezekre az értekezés már nem térhet ki (annak ellenére, hogy e fejlemények az értekezésben kifejtett gondolatmenetbe illeszkednek). A dolgozat időhorizontja 2005 márciusáig terjed. A másik nehézség, amivel számolni kell egy ennyire a napi politika által befolyásolt téma tárgyalásakor, hogy az elemzők, de még az elsődleges források közlőinek jó része is elfogultan tálalja az információkat. Tudományfilozófia kérdés, hogy létezhete teljességgel objektív (pártatlan) leírása és értelmezése a világ eseményeinek. A szerző mindenesetre erre törekszik, s ennek érdekében igyekszik a forrásokat a lehető legszélesebb palettáról válogatni, továbbá kritikával kezelni és egymással ütköztetni. Az elsődleges forrásokat tucatnyi gyűjteményben áttanulmányoztunk (például Lapidoth és Hirsch [1994], Kaplan [1983], Committee on the Excercise of the Inalianable Rights of the Palestinian People [1997], Jerusalem Quarterly File [2000], valamint mideastweb.org, domino.un.org, mfa.gov.il., pna.net). A hivatkozott elemzések többsége mértékadó, függetlennek tekinthető forrás (például: Americans for Peace Now [2000], Baskin [1993], [1994], [1996] [2000] és [2002], Bibó [1990], Köchler [1981], Kimmerling & Migdal [2003], Morris [2001], Rostoványi [1998] és [2004], Shikaki [2002] és [2004], Tessler [1994]). De szándékosan használunk elfogultabb elemzéseket is (például Rubin [2002], Said [1992]), valamint: izraeli és palesztin propaganda-anyagokat (például Abádi [1973], Israel Information Center [2004], Palestinian National Council [1988], Palestinian National Authority [2000]), továbbá szélsőségesként aposzrofált zsidó és muszlim forrásokat is (például a Temple Mount Faithful website-ját, illetve a Hamászhoz közelálló www.palestineinfo.co.uk portált.). A dolgozat multidiszciplináris megközelítést követ: történeti, vallási, nemzetközi jogi és politika-elméleti megközelítést alkalmazva vizsgálja az Izrael/Palesztinkonfliktust, s azon belül is elsősorban Jeruzsálem státuszának kérdését. A szerző elsősorban konzulensének, Rostoványi Zsoltnak tartozik köszönettel. Segítő megjegyzéseiért, javaslataiért, ugyancsak köszönet illeti Bokorné Szegő Hannát, 10 Najat Shamil Alit, Nógrádi Györgyöt, Lugosi Győzőt, N. Rózsa Erzsébetet, Valki Lászlót és a jeruzsálemi Héber Egyetem tanárát Danielo Gustavo Peredniket.

URLhttp://phd.lib.uni-corvinus.hu/138/1/schweitzer_andras.pdf