12 hónap - 12 befektetési bonbon

Cím12 hónap - 12 befektetési bonbon
Közlemény típusaFolyóirat cikk / Journal Article
SzerzőkBrückner, Gergely
Teljes szöveg

Magyarország EU-csatlakozása immár eldöntött tény. A befogadó közösség hónapokkal korábban kimondta, a konkrét dátumhoz is kötött „áment”, április 11-én pedig a magyar lakosság is népszavazással szentesítette a készülő frigyet. Hátradőlni azonban a kétoldalú elkötelezettség után sem lehet, hisz’ rengeteg feladatot jelent a felkészülés. Feladatot, de ugyanakkor lehetőséget is. A következő egy évben a honi magánmegtakarítók is élvezhetik a csatlakozás előtti végső konvergencia egyszeri folyamatait, amelyek akár extra megtérülést is jelenthetnek. Az Európai Uniós csatlakozás megtakarítási lehetőségeit szemlélve kiderül: a konvergencia szinte mindenhol rendkívüli profitlehetőségeket kínál. A háttérben valós, kedvező irányú szabályozói változások is állnak, azaz az Európai Unión belül a tőke szabad áramlását ma még korlátozó limitek leomlanak, ám a legtöbb részpiacon inkább az EU-tagság eszmei értéke, a külföldi befektetők Magyarországról alkotott kedvezőbb megítélése hozhat kedvező piaci mozgásokat.

Állampapírpiaci hozamkonvergencia

Tipp: A magyar állampapírpiaci hozamok további esése várható, amivel egyes állampapírok (különösen a középhosszú, ötéves kötvények) megvásárlásával magas árfolyam-nyereségre tehetünk szert.

Magyarország vezető gazdaságpolitikusai úton-útfélen, és egységesen úgy vélekednek, hogy hazánk - amint lehet - csatlakozni kíván az Európai Monetáris Unióhoz (EMU) is, vagyis az euró-övezethez. Ez legkorábban 2006-ban valósulhat meg. E dátum azonban inkább csak elméleti, a reális jóslatok 2007-re, 2008-ra teszik az euró honi bevezetését. Egy biztos: Magyarországnak ehhez meg kell felelnie az EMU-tagság feltételéül szabott maastrichti konvergencia-kritériumoknak. Ezek egyike a hosszú távú állampapírpiaci hozamokra vonatkozik. Kimondja: a csatlakozni kívánó országok hosszú távú állampapírpiaci hozamszintje a csatlakozást megelőző két évben nem lehet magasabb, mint a legalacsonyabb hosszú távú állampapírpiaci hozamszinttel rendelkező három EU-tag átlagos hozamszintje, plusz másfél százalékpont. A kritériumot ugyan a gyakran egy kategóriában kezelt Magyarország, Csehország és Lengyelország már olykor teljesíti is, ám a legmagasabb hozamok egyelőre Magyarországon adottak, a mi állampapírpiacunkon még mindenképpen hozamesés és ami ezzel egyenértékű árfolyam-emelkedés várható.

Hozam és árfolyam

Az állampapírpiacok egyik alapvető, ám sokak által nem ismert összefüggése, a hozam és az árfolyam fordított aránya, vagyis az, hogy éppen a hozamok esése idején keresnek sokat az állampapír-tulajdonosok. Nézzük meg ezt egy igen egyszerű példán, a tizenkét hónapos diszkontkincstárjegyek esetén! Ezt a nevéhez méltóan diszkonttal bocsátja ki az állam. Azt garantálja, hogy egy év múlva, a lejáratkor 100 százalékot fizet a jegytulajdonosoknak, előtte ennél olcsóbban (diszkonttal) kínálja a papírokat. Amennyiben az aktuális egy éves hozam hét százalék, akkor az egyéves, tízezer forintos diszkontkincstárjegy ára 9346 forint, ez a árfolyam az, amely egy év alatt hét százalékkal nőve tízezer forintot ad. Tegyük fel, hogy a befektetők egyik napról a másikra felismerik, hogy a hozamok csökkeni fognak, és valóban öt százalékra esik a hozamszint. Ha az egy év múlva tízezer forintot érő papírba már csak öt százalékos hozamot kell beépíteni, árfolyama 9524 forintra ugrik, mert a 9524 forint 105 százaléka (vagyis törlesztőrészlete és öt százalékos hozama) pontosan tízezer forintot ad. A tízezer forintos diszkontkincstárjegy hozama hétről öt százalékra esett, egyidejűleg árfolyama 9346 forintról 9524 forintra emelkedett.

Természetesen az állampapírpiac egyes lejáratainak hozamai nem függetlenek egymástól. A konvergenciaszabály ugyan a tízéves papírokra vonatkozik, mégis a legerősebb hozamesés a külföldi intézményi befektetők által különösen kedvelt ötéves papíroknál várható. Ráadásul a hozamesést valószínűsíti, hogy az nem pusztán a konvergenciaszabályok teljesítése miatt várható. EU-tagságunk után jobban összehasonlíthatóvá válik a magyar és az európai állampapírpiac, így valószínűleg a két hozamszint is kiegyenlítődik. Az európainál ma még jóval magasabb magyar nominális hozamok vonzóbbak lesznek, ha két EU-tagország nívóját kell összehasonlítani, és aligha várható, hogy az óhatatlan kiegyenlítődést a magyar hozamok diktálnák. Vagyis valószínűbb, hogy az alacsony európai hozamok húzzák majd le a magyart, minthogy a magyar hozamok húznák fel saját szintjükre az európai kamatokat.

Megnyílik az európai befektetési alap piac, széles kínálattal találkoznak a befektetők.

Tipp: A honi megtakarítók bármilyen egyedi befektetési elképzelésükre könnyebben találnak terméket, a cizellált európai megtakarítási formák költsége csökken.

Amikor Magyarország a legfejlettebb európai országok elitklubjához, az OECD-hez csatlakozott, pénzügyi piacait nagymértékben liberalizálta. Elvileg már ekkortól elérhetővé váltak a magyar megtakarítók számára a fejlett országok befektetési alapjai is. Valójában ez mégsem valósult meg, egyrészt egészen 2002-ig a külföldi alapoknak meg kellett felelni a befektetési alapokra vonatkozó elavult hazai szabályoknak is, másrészt a szolgáltatók sem iparkodtak a magyar piacra bevezetni termékeiket. EU-tagságunkkal ez bizonyára megváltozik, a hatalmas nyugat-európai pénzügyi házaknak Magyarország éppen olyan piaccá válik, mint jelenlegi célterületeik, így vélhetően megjelennek hatalmas kínálatukkal.

A honi befektetési alapkezelők tartanak is ettől, szakmai szervezetük egyfajta fokozatosságot, derogációt szeretne elérni. A befektetési alappiacon ugyanis a külföldiek bizonyára a magyar szereplők rovására tudnának teret nyerni. A hazai befektetési alapkezelők hiába igyekeznek a magyar tőkepiacot széleskörben lefedő befektetési palettát kínálni, azaz létrehoznak különböző kockázati szinteknek megfelelő alapokat (pénzpiaci, kötvény, részvény, ingatlan), a nemzetközi piacokra kikacsintgató devizakötvény és devizarészvény alapjaikkal biztosan nem lesznek versenyképesek a hatalmas vagyonokat kezelő nyugati vagyonkezelőkkel.

A nyugati piaci szereplők mellett nemcsak a nagy tapasztalat és a méretgazdaságosság szól majd, de a kínálati paletta szélessége is. A kínálat elmondhatatlanul szofisztikált és gazdag, a legkülönfélébb szektorokra, régiókra, célcsoportokra szakosodott megoldások léteznek. Amiért a honi alapkezelők feje fáj, az a befektetőknek inkább előny, mert azt jelenti, hogy EU-integrációnk után a határon túl nyújtott szolgáltatások fogalmának eltűnése után, illetve még inkább ennek pszichológiája nyomán praktikusabbá válik a széles termékpaletta elérhetősége, a befektetők közvetlenebbül találkoznak a kínálattal.

Hazai magánszemélyek külföldi biztosítóval is kapcsolatba léphetnek.

Tipp: Bizonyos biztosításokkal érdemes lehet EU- csatlakozásunkat megvárni, kedvezőbb árak mellett, szélesebb termékpalettával találkozhatunk!

A jelenleg hatályos biztosítási törvény szerint belföldi alany külföldi biztosítóval csak a törvényben felsorolt kivételes esetekben köthet biztosítási szerződést. Az EU csatlakozás kapcsán megalkotandó új biztosítási törvény ezt a korlátozást feloldja, a tervezet szerint nemcsak a tagországok, hanem harmadik országok esetében is. (Tehát a magyar magánszemélyek minden további nélkül köthetnek életbiztosítást például egy németországi életbiztosítóval.)

A változás itt is rejt előnyöket és hátrányokat, a biztosítási lobby érdekei sérülnek, erősebb versenyben találják magukat a honi biztosítók, ám a biztosítottak jobban is járhatnak, cizelláltabb termékekkel találkozhatnak és a megnövekedett verseny, akár az árak mérséklődését is magával vonhatja. Vannak persze szkeptikusabb vélemények is, Ausztria belépésekor például semmiféle áresés, sőt piaci részesedés-változás nem volt az osztrák biztosítási piacon. A régió ráadásul most nem a legattraktívabb piac, a nyugat-európai, az amerikai, a távol-keleti piacokon nagyok a kockázatok, az ügyfelek szofisztikáltabb biztosítási termékeket igényelnek, ami biztosítói oldalról magasabb díjbevételt jelent. A kelet-közép-európai piacon ezért új belépők nem igazán várhatók, a nemzetközi biztosítási piac inkább az elmúlt évek hatalmas veszteségei miatt keletkezett sebeiket nyalogatja, és kevéssé terjeszkedik. Amelyik csoport már elkötelezett volt a térség iránt, az már úgyis megérkezett a régióba, ha pedig egy cég még nincs itt, komolyabb piaci szeletet aligha hasít ki. Annak ugyanis nincsen sok realitása, hogy valaki egy portugál biztosítótól vegyen CASCO-t, a kárrendezéskor ugyanis bonyolult lenne Portugáliába utazni.

A forint ismét felértékelődhet, újabb spekulációs támadások várhatók.

Tipp: Amennyiben a makrogazdaság mutatói javulnak, továbbra is érdemes lehet hangsúlyozni a forintalapú befektetéseinket, sőt a bátrabbak akár a forint erősödésére is spekulálhatnak.

Amennyiben a magyar gazdaság nemzetközi megítélése kedvező marad és a befektetők azt feltételezik, hogy Magyarország sikerrel bejut majd az EMU-ba, a forint továbbra is rendkívül attraktív marad, a spekulánsok pedig konvergenciasztoriként kezelik. Mit jelent ez?

A konvergencia-spekuláció alapja, hogy az euró 2007-re, 2008-ra taksált bevezetéséig a magyar deviza erősödik, sőt könnyen lehet, hogy az árfolyam-erősödésnek ma gátat szabó árfolyam-mechanizmus meg is változik, ami akár erőteljes forint-erősödést is indokolhat. E feltételezés legfontosabb alapja az EU-csatlakozás után várható árszint-kiegyenlítődés. Az EU-hoz korábban csatlakozó és az EU-átlagnál alacsonyabb életszínvonalú országok (Spanyolország, Portugália, Görögország) integrációja során ez történt. Ezen országok árszintje a csatlakozás előtt vásárlóerő parítás alapján körülbelül 50 százaléka volt csak az EU-átlagnak. Ez ugyan meglepő lehet, és a nyugat-európai boltokat járva, aligha érzünk ekkora árkülönbséget, de elsősorban a szolgáltatások mind a mai napig meglévő árdifferenciája miatt így van. A tapasztalatok szerint a csatlakozás után az alacsonyabb árszintű országok árai szinte pillanatok alatt felzárkóztak 50 százalékról a 70 százalékos szintre.

Árnivelláció

Tételezzük fel, hogy a fodrászatra jelenleg igaz a fent említett 50 százalékos különbség Magyarország és az EU-átlag között. Egy hajvágás itthon 1250 forintba (250 forintos euró esetén öt euróba) kerül, míg Berlinben 10-be. Ha igaz a gyors felzárkózás és EU-integrációnk után a magyar árak elérik a nyugati árak 70 százalékát, akkor az egyik eshetőség szerint a magyar fodrász 40 százalékkal árat emel, és 1750 forintért (hét euróért) kínálja szolgáltatását. E példában változatlan euró-forint árfolyammal kalkuláltunk. Ha azonban a gazdaságpolitikusok erősen küzdenek az infláció ellen, ez nem valószínű. A nivelláció történhet árfolyam-változással is, ha egy euró már csak 178,6 forintot érne, akkor a korábbi ár, az 1250 forint pontosan hét eurót adna. Az elemzők szerint valójában a kettő ötvözete valósul majd meg, elsősorban a szolgáltatási szektorban valóban lesz áremelkedési hullám, ám a nivelláció nagyobbrészt az árfolyam további változása miatt megy végbe.

Ez a nivelláció kétféleképpen valósulhat meg: vagy a csatlakozó országokban áremelkedés lesz, vagy a deviza felértékelődik. Mivel az infláció ellen erős a harc, várható a deviza további felértékelődése. Mindez a magyar befektető szempontjából azt jelenti, hogy továbbra is érdemesebb lehet forintban tartani a megtakarított pénzt, mint euróban.

Lakáspiaci áremelkedés

Tipp: A magyar ingatlanpiac egyes területein, kiemelten a lakáspiacon, az EU-tagság egyszeri, ugrásszerű, vagy elnyújtott áremelkedést indukálhat, jó befektetésnek bizonyulhat a lakásvétel.

Bizonyos közüzemi díjak és szolgáltatások mellett a legnagyobb árkülönbségek az EU és Magyarország árai között az ingatlanpiacon tapasztalhatók. A belépéssel az elmúlt években egyszer már erősen érezhető nivelláció újabb lendületet nyerhet, ezért érdemes lehet lakásvételre, lakástartásra spekulálni! A lakásárakat rengeteg tényező mozgatja, ám nemzetközi felmérések szerint a legfontosabb ezek közül a lakosság bérszintje.

Az EU-integrációval Magyarországon is bérszint-emelkedésre számíthatunk, ami feljebb húzhatja az ingatlanárakat. A bérszint-emelkedés még egy fronton keresztül érezteti hatását. Az építőiparban is béremelkedés (költségnövekedés) várható, ahogyan az építőanyag ára is uniós szintre nőhet. Mindez azt valószínűsíti, hogy az új építésű lakásingatlanok ára - a növekvő költségek miatt - emelkedni fog, ami természetesen magával húzhatja a használt lakások árát is.

A nemzetközi lakáspiacon egy másik meghatározó tényező a bérleti díjakból számítható hozam. A magyar lakáspiacon Török Mihály, az Európa Alapkezelő Rt. vezérigazgatója szerint hozamszinttel nem érdemes számolni, mert az alacsony bérek miatt ma a bérlakáspiac nem valós, hanem inkább egyfajta kényszerpiac, azaz a lakásbérletek ára túlzottan alacsony. A belőlük kalkulálható hozam mindössze 6-7 százalékos, ami még a kockázatmentes hozamot sem haladja meg.

A lakáspiaci áremelkedés ellen is szólnak érvek, hiszen valójában az EU-tagságunkkal a lakáspiaci szabályozásban érdemben semmi sem változik, illetve a korábban alacsonyabb árszinttel EU-ba lépő tagországok ingatlanpiacán sem lehetett árugrást tapasztalni.

Az irodapiacon áremelkedés várható

Tipp: Fektessünk be az ingatlanalapok jegyeibe!

A magyar irodapiac a zömében hazai magántulajdonban levő lakáspiaccal ellentétben már eddig is szinte száz százalékosan nyugati (javarészt német) kézben volt, különösen igaz ez az irodapiac felső kategóriájára. Nem véletlen, hogy az árak is régebben márka-, újabban euróalapúak voltak. A bérleti díjaktól elvárt hozamszint a magyar gazdaság fejlődésével és EU-konvergenciájával folyamatosan esett, vagyis amíg egy évtizede márkában kalkulálva az éves bérleti díj az iroda értékének húsz százalékát is elérhette, úgy a hozam jelenleg mintegy kilenc százalék. Maga az uniós csatlakozás várhatóan nem hoz érdemi változást a tulajdonosi struktúrában, és nem feltétlenül jelent új befektetéseket sem az irodapiacon, azaz nem várható a túlkínálat miatt a bérleti díjak esése.

A tagság azonban azt indukálhatja, hogy a bérbeadók Magyarországon sem várnak el magasabb megtérülést, mint az anyaországokban, így az irodapiaci hozamszint tovább eshet 6-7 százalékra. Mivel az új arány várhatóan nem a bérleti díjak csökkenésében jelentkezik, hanem az ingatlanok értéknövekedésében, érdemes lehet az irodaingatlanok áremelkedésére spekulálni. Ezt pedig a magyar magánbefektető a legkönnyebben ingatlanalap befektetési jegyeinek vásárlásával teheti meg.

Más konvergencia-szereplők is felértékelődhetnek

Tipp: A következő egy évben további kilenc aspiráns csatlakozik az EU-hoz, ezen országok kötvény- és részvénypiacait hasonló folyamatok jellemezhetik, mint Magyarországét, amit a hazai befektetők is kihasználhatnak. Az élenjáró három ország (Magyarország, Lengyelország és Csehország) mellett a közeljövőben a többi csatlakozó ország kötvénypiaca is felértékelődhet, érdemes figyelni az ilyen országokban is aktív kötvényalapokat.

A magyar állampapírpiacról és részvénypiacról elmondottak nagyjából azonos módon jellemzik a többi csatlakozó országot is. Ennek alapja, hogy az újonnan csatlakozó országok kötelesek csatlakozni az eurózónához, illetve a jelenlegi gazdasági helyzetük miatt (amely még nem felel meg a Maastricht-i kritériumoknak) szükséges átmeneti időszakban törekedniük kell arra, hogy alkalmassá váljanak a közös pénz bevezetésére. Ezért a magyar befektetőknek is érdemes lehet e piacokra specializálódó befektetési alapokba fektetni. A vonzó analógia a görög boom lehet. A magyar piaccal leggyakrabban összehasonlított két ország, Cseh- és Lengyelország helyzete némileg árnyaltabb, Jobbágy Sándor, a Budapest Economics elemzője elmondta, hogy Csehországban már kifejezetten alacsonyak a nominális hozamok, még a német hozamszinteket sem érik el. Ennek részben a cseh gazdaság sajátosságai, különösen a fejletlenebb bankrendszer és a költségvetési reform halogatása az oka. A bankok ugyanis a lakossági megtakarítások nagy részét az állampapírpiacon helyezik el, noha nincs ekkora keresletnek megfelelő kötvényállomány. Komoly probléma adódhat abból, hogy a cseheknek még át kell állni az EU-konform költségvetési kimutatásokra, amikor is sok rejtett hiány-tényező kerülhet elő - ez emelheti a hozamokat. Csehországban majd ezután várható még egy vonzó, erősebb hozameséssel jellemezhető időszak. Lengyelországban a magyaréhoz hasonló 6 százalékos alapkamat van, a magyarországinál valamivel alacsonyabb állampapírpiaci hozamokkal. Itt a kormánykoalíció márciusi felbomlása óta leginkább a politikai bizonytalanság árnyalja a képet. Hosszabb távon ezeken kívül a többi csatlakozó ország (egyebek között Szlovákia, Szlovénia és a balti országok) piacai is vonzók lehetnek, ám aktuálisan, elsősorban a kisebb piacméret és a likviditási kockázat miatt a magyar piacnál kedvezőtlenebb a megítélésük. Mindenesetre (tekintettel a lengyel és a cseh piacokon már kissé túlságosan is előrehaladt hozamkonvergenciára) már most érdemes szemmel tartani egyéb országok piacait, így az EU-tagságra ma még csak áhítozó Románia és Bulgária kötvénypiacát.

Növekvő devizakockázatok

Tipp: Figyeljük befektetéseink, bevételeink, kiadásaink devizaszerkezetét, elsősorban vállalatoknak, de magánszemélyeknek is kezelni kell a devizakockázatot!

Befektetéseinknél reális alternatíva lesz a devizaalapú befektetés. Könnyen elképzelhető, hogy a várhatóan rendkívül gazdag külföldi megtakarítási kínálatból valakinek devizaalapú instrumentum tetszik meg. Igen ám, de mit tegyen akkor, ha közben folyamatosan a forint további erősödéséről cikkeznek az elemzők és attól tart, hogy amit megnyer a vámon, azt elveszíti a réven, vagyis a konkrét megtakarítás hozamát elviszi a közben elszenvedett árfolyam-veszteség.

Magánszemélyeknek is érdemes lehet megismerni olyan fogalmakat, mint az árfolyam-kitettség, a fedezeti művelet. Amennyiben ugyanis ezt az árfolyam-kockázatot el szeretnénk kerülni, köthetünk olyan szerződést (árfolyam-biztosítást, hedzsműveletet), amellyel bebiztosítunk magunknak egy későbbi árfolyamszintet és az esetleges további árfolyam-változások ellen már védve vagyunk. Mindez azért is hangsúlyos, mert nem pusztán EU-csatlakozásunkhoz kötődik, hanem a következő négy (inkább öt) évben is napirenden marad, sőt a devizakockázat még erősödhet is.

Részvénypiaci boom keresleti és értékelési oldalról

Tipp: A magyar kisbefektetőknek is érdemes lehet meglovagolni a konvergáló gazdaságok részvénypiacára jellemző boom-ot.

Korábbi EU-csatlakozások tapasztalata, hogy a konvergáló részvénypiacok a csatlakozás előtti években rendkívül vonzóvá váltak, mert a befektetők már előre meg akarják lovagolni a csatlakozással várható boom-ot. Ennek a spekulációnak az az alapja, hogy a csatlakozás után a piac más értékelés alá eshet, új befektetők jelenhetnek meg, ami a tőzsdén együttesen áremelkedés formájában jelentkezik. Az EU-tagság felkeltheti ugyanis olyan nivellációra játszó befektetők érdeklődését is, mint a nagyobb európai nyugdíjpénztárak, befektetési alapok, amelyek befektetési politikájukban rögzítették, hogy európai (értsd: EU) országok piacain fektetnek be.

A csatlakozás tehát új befektetői pénztárcákat is megnyithat, vagyis egyrészt keresleti oldalról indukálhat honi részvénypiaci áremelkedést. Az áremelkedésnek lehet egyfajta értékelési alapja is, az EU-ban már másképpen értékelik majd a magyar cégeket, közvetlenül fogják az azonos szektorban tevékeny EU-cégeket összehasonlítani. Ebből az következik: érdemes magyar részvényeket venni, mert ma még nagyságrendekkel olcsóbbak, mint a nyugatiak.

Részvénypiaci boom az egyes kibocsátók oldaláról

Tipp: Az EU-ban is életképes nagyobb magyar tőzsdei cégek a remélt áremelkedésen belül is a jobban teljesítő részvények közé kerülhetnek, vegyünk ezekből!

A különböző országok tőzsdéi mindig a legnagyobb, a legsikeresebb cégek gyűjtőhelyének tekinthetők. Várhatóan ezek lesznek a legsikeresebbek az EU-ban is, méretük és tőkeerejük révén könnyebben felelnek meg a kihívásoknak, a szabályozásnak, a minőségi követelményeknek, így várhatóan leginkább ők élvezik majd a nagyobb piac előnyeit is. A BÉT-en négy társaság forgalma kiemelkedő, e cégek kilátásait Miró József, a Cashline Értékpapír Rt. elemzője segítségével tekintettük át.

A szakértő véleménye szerint leginkább a Mol sorolható a potenciális nyertesek közé, aktuális értékesítési piacain élesebb verseny nem várható, ugyanakkor olcsóbban lehet majd finanszírozni a céget, a felvett hitelek kockázati prémiuma csökken. Talán ennél is legfontosabb, hogy az uniós csatlakozás is segíthet az elmúlt években összességében százmilliárd forintos nagyságrendű gázüzletági veszteség eltűntetésében. Az unión belül többlépcsős gázpiaci nyitás esedékes, ez majd a Molt is érinti, így ha esetleg addig nem is történnek meg a szükséges liberalizációs lépések, az EU-ban a mindenkori kormány végre nem bújhat ki a verseny alól. A Gazdasági Minisztérium csak a maximális árat fogja meghatározni, máskülönben a tőzsdén lehet majd gáz kontraktusokat venni).  A Matáv számára is elsősorban a finanszírozás szempontjából hozhat változást az EU, bár a távközlési óriás speciális idegen tőkét kap, az anyavállalati hitelek (Deutsche Telekom) kamatszintje ugyanis nem feltétlenül függ össze az EU-val.

Az OTP számára is a kockázati prémium változása az egyik konkrét hatás, a pénzügyi helyzetet javíthatja az olcsóbb hitel. Az unión belül a bank egyéb mutatóival is idomulhat a nyugati óriásbankokhoz, például a bázeli elveknek megfelelően nem kell akkora tőkemegfelelési mutatót tartania (nyolc százalék az előírás), mint amit a bank „ultrakonzervatív” elvei szerint ma kívánatosnak tart. A felszabaduló pénzösszeget pedig el lehet költeni akvizíciókra, vagy kifizethető osztaléknak.

A Richter életében némi üzleti kockázat is jelentkezik. A magyar gyógyszergyártók nagy előnye volt, hogy a korábbi magyar szabadalmi szabályok nem a molekulát, pusztán az eljárást védték, sok originális gyógyszert nem a generikus termékekre jellemző árszinten (az originális termék tíz százalékán), hanem 50 százalékos áron tudták a magyar, illetve a kelet-közép-európai piacon értékesíteni. Az EU szabadalmi szabályaival ez változhat.

Összességében a blue chipek inkább nyerhetnek az EU tagsággal, szerencsés esetben a nagyobb európai cégek értékelése vonatkozik majd rájuk is.

Jelzálog-levél árfolyamnyereség

Tipp: Az állampapírokkal körülbelül azonos kockázatot megtestesítő, ám azoknál magasabb hozamot ígérő jelzáloglevelekkel extra árfolyam-nyereség várható!

A jelzáloglevelek piaca Magyarországon kialakulóban van, ám a fejlődési trendek ígéretesek. Az elmúlt egy évben, az állampapíroknál nem sokkal kockázatosabb (rendkívül tőkeerős szervezetek által kibocsátott, és teljesen fedezett) nyilvános jelzáloglevelek állománya 20 milliárd forintról 150 milliárdra nőtt, a vezető szereplő FHB mellett az OTP és a HVB is piacra lépett nyilvános jelzálogleveleikkel. A biztonságos jelzáloglevelek hozamfelára a kockázatmentesnek tekinthető államkötvényekkel szemben egyelőre igen magas, akár száz bázispont is lehet. Ennek hátterében a rövid történelmi múlt, kisebb likviditási problémák, illetve némi szabályozói bizonytalanság állhat, de szerencsére nem a kibocsátók prudenciája, tulajdonosi háttere vagy hitelállományuk minősítése volt problematikus. A fejlett tőkepiacokon (akár az euró-övezetben, akár az Egyesült Államokban) a hasonló értékpapírok frontján az elmúlt tíz évben nagyon gyors volt a fejlődés. Mindez erős állomány-bővülést és hozamesést jelez, a jelzálogjellegű hitelállomány az Egyesült Államokban a GDP 50-60 százalékát adja, az európai országokban 20-60 közötti arány jellemző. Ha a magyar piacon is elérnénk a GDP 20-30 százalékát, akkor az állomány 10-20 milliárd eurót érne el (2500-5000 milliárd forint).
Mindez a mai, a GDP alig két-három százalékát kitevő jelenlegi állományhoz képest tízszeres-húszszoros bővülés lenne.

A konvergencia az állampapírpiacon is hozamesést okoz majd, ám mivel a jelzáloglevelek piacán a kockázatmentes hozamtól való hozameltérés szűkülése is várható, így ez a hatás fokozódhat. Ezt a potenciális árfolyam-nyereséget a jelzáloglevél-tulajdonosok a papírok tőzsdei értékesítésével akár azonnal realizálhatják is.

Alternatív befektetési formák felértékelődése

Tipp: Az állampapírpiaci hozamok esésével párhuzamosan felértékelődhet minden, alternatívnak nevezhető befektetési forma, például az arany, a svájci frank, vagy a műtárgyak!

A folyamat szerint az óhatatlan állampapírpiaci hozamesés miatt a befektetők újabb és újabb csoportjai vélik úgy, hogy immár nem elégednek meg a kockázatmentes állampapírbefektetés apadó hozamaival és más helyet keresnek megtakarításaiknak. Az egyik azonnal adódó ötlet a részvénypiac, amely valóban felértékelődhet, ám sokak számára inkább más megtakarítási formák ajánlhatók. A részvénypiac igen veszélyes üzem volt az elmúlt években, különböző régiók, szektorok hatalmas tőkeérték-veszteségei hívták fel a figyelmet a kockázatokra. Ilyen helyzetben, amikor a kockázatmentes befektetés hozama alacsonya, a részvénybefektetések kockázata pedig magas, előtérbe kerülhetnek az úgynevezett menekülő megtakarítási formák. Az elmúlt hónapokban, negyedévekben már megtapasztalhattuk, hogy az arany ára - mint legismertebb menekülő megtakarítási forma - ugrásszerűen emelkedett. Szintén menekülő megtakarításnak szokták nevezni a nagy gazdasági övezetektől független, ugyanakkor hagyományosan hatalmas pénzügyi erőt és biztonságot jelentő svájci frankot. Végül egy egészen speciális, szakértelmet és/vagy gyűjtőszenvedélyt is igénylő műkincspiac sem független a különböző megtakarítási formák állapotától, jellemzően a műkincsek iránti kereslet is megnő, amikor az állampapír- és a részvénypiac gyengélkedik.